Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szolgáltatás - BSZ Stúdió
Munkavédelem

Munkavédelmi szolgáltatások kedvező feltételekkel

Békés, Csongrád és Bács-Kiskun

megyében

BSZ Stúdió

Orosháza

Legfontosabb dokumentumok

A szakmai feladatokhoz előírt, illetve célszerűen használandó munkavédelmi dokumentumok, szabályzatok:

 

Munkavédelmi szabályzat

A munkavédelmi szabályzat az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírásokat foglalja össze. Tartalmazza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket, különböző szabályokat, előírásokat. Átfogó képet ad az adott cégre vonatkozó jogszabályi előírásokról, összefoglalja a munkavédelmi teendőket, a feladatokat személyekhez köt, melyek megvalósítása a munkáltató által számon kérhetőek.

Munkavédelmi Szabályzat készítése ugyan nem kötelező, de a fent említettek írásba foglalása viszont igen!

A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a különböző szabályzatokat, amelyeket amúgy is kötelező írásba foglalni, mint például az egyéni védőeszközök juttatási rendje, és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelem területén meghatározott követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelően teljesíthesse.

A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Azonban a munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló munkát igényel annak érdekében, hogy csak olyan szabályokat írjon elő - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - amiket be is tud tartani. Egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek, ezért szükséges hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét, munkabiztonsági szakember készítse el.

Amennyiben úgy dönt, hogy nem készít munkavédelmi szabályzatot, gondoskodnia kell legalább arról, hogy az összes olyan szabály, melyet írásban kötelező meghatározni, rendelkezésre álljon.

A munkavédelmi szabályzat tartalmáról bővebben a Munkavédelmi Szabályzat menüpont alatt tájékozódhat.

Egyéni védőeszközök juttatásának rendje

Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1))

Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.

Az egyéni védőeszközök biztosítása minden esetben kötelező, ha a védendő testrész, szerv sérülésnek, ártalomnak van kitéve és az alkalmazottak műszaki és szervezési, igazgatási jellegű védelme nem elegendő.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (MVT 56.§)

Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. (MVT 18. § (4))

Az egyéni védőeszközökről bővebben az Egyéni védőeszközök menüpont alatt tájékozódhat

Egységes és átfogó megelőzési stratégia

A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. (Mvt. 54/A. § (1))

A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.

Mentési terv

Rendellenes körülmények kialakulása esetére (pl. veszélyes anyag kiömlése, földrengés, raktározási polcrendszer összedőlése, stb.) a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.

A mentési terv elkészítését kötelezővé teszi a Munkavédelmi törvény, melynek elkészítéséről, ismertetéséről a munkáltatónak kell gondoskodni. (1993. évi XCIII. törvény 45. §).

A mentési terv előírásai akkor lépnek életbe, amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be.

Mentési tervnek ki kell terjednie a következőkre:

  • a mentés irányításáért felelős személy, valamint közvetlen segítői
  • az általános magatartási szabályok
  • mentőcsoportok és feladatai
  • a riasztás-bejelentés módja (munkáltató, munkavállalók, hatóságok)
  • a sérült, mozgásképtelen, eszméletét vesztett személy(ek) mentése,
  • az elsősegélynyújtás lehetősége
  • az energiaellátás korlátozása (lezárás), munkaeszközök, technológiai folyamatok leállítása, veszélyes anyagok, kész és félkész termékek, alapanyagok, épületek stb. mentése
  • a rendkívüli esemény vizsgálata (az okláncolat meghatározása, a felelősség megállapítása)
  • helyreállítás megszervezése, az újraindítás.

A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.

A mentési terv elkészítését olyan szakemberre kell bízni (munkavédelmi, tűzvédelmi szakember), aki a rendellenes eseményeket és azok hatását képes felismerni és felmérni.

Kockázatértékelés

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem, milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A kockázatértékelésről bővebben a Kockázatértékelés menüpont alatt tájékozódhat

Kémiai kockázatértékelés

Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavégzés során vegyi anyag (akár a takarítás, tisztítás, fertőtlenítés során) felhasználás fordul elő, a 2000. évi kémiai biztonságról szóló törvény értelmében a kémiai kockázatértékelést kell végezni.

A kémiai kockázatbecslés elsősorban az alábbiak elemzésére és leszabályozására terjed ki: -

  • Veszélyes anyag felhasználással járó munkafolyamatok elemzése
  • Felhasznált veszélyes anyagok/ készítmények Biztonsági adatlapjaink részletes elemzése
  • Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok, elsősegélynyújtás, egyéni védőeszköz juttatás, oktatások, stb. szabályozásának áttekintése, szükség szerint módosítása
  • Munkafolyamatok / munkakörök kockázat szerinti besorolása
  • Hatékony kockázatkezelési intézkedések és azok rendszeres ellenőrzésének kidolgozása a minél alacsonyabb kockázati szint biztosításához és fenntartásához
  • Megfelelő kommunikációs és dokumentálási eljárások kidolgozása

A kémiai kockázatbecslés elvégzése munkaegészségügyi szaktevékenység.

A kémiai kockázatértékelésről a Kémiai kockázatértékelés menüpont alatt tudhat meg többet.

Veszélyes anyagok bejelentése

A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel történő tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 40.§-a módosította a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet 9. § (1) és (2) bekezdéseit.

A változás igen jelentős számú ügyfelet érint - a nem magáncélú felhasználók jelentős részét - mivel veszélyes anyagot, keveréket csaknem valamennyi kereskedelmi, ipari, egészségügyi stb. tevékenységet végző vállalkozás használ.

A magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.

Veszélyes anyagokról bővebben a veszélyes anyagok menüpont alatt tájékozódha.

Telepengedély

Bizonyos ipari tevékenységek továbbra is kizárólag telepengedély birtokában folytathatók, míg más ipari tevékenységek esetén csak bejelentés szükséges.

A bejelentéshez szükséges dokumentumok:

  • vállalkozói igazolvány vagy cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat
  • aláírási címpéldány, meghatalmazás
  • a telep használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (bérleti szerződés, használatra vonatkozó egyéb okirat)
  • helyszínrajz (telepengedély köteles tevékenység esetén) Emellett be kell fizetni az eljárás díját is.

Az ipari tevékenység végzője haladéktalanul köteles bejelenteni a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást.

Ide tartozik:

  • cégnév
  • székhely
  • cégjegyzékszám
  • egyéni vállakozói nyilvántartási szám
  • ipari tevékenység változása
  • nyitvatartási idő változása

A módosítás bejelentéséhez eljárási díjat kell fizetni.

Az ipari tevékenység megszűnését az üzemeltető köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni.

Jogszabályok:

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII.31.) kormányrendelet

  • 1. számú melléklet: bejelentés-köteles tevékenységek
  • 2. számú melléklet: telepengedély-köteles tevékenységek

 

Üzembehelyezés

Üzembehelyezés az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkaeszköz, a munkahely, és a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti az azokra vonatkozó követelményeket.

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Itt olvashat az üzembehelyezésről bővebben.

Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások elérhetősége

A gépek, berendezések, létesítmények üzemeltetésére, karbantartására, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó üzemi (technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási, ellenőrzési, üzemzavar-elhárítási, szolgálati) utasításokat kell készíteni.

Az üzemi utasítások tárgyi és személyi feltételeit a lehetséges veszélyek és kockázatok azonosításával, valamint azok csökkentésére vagy megszüntetésére figyelemmel kell elkészíteni.

Az utasításokat évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

Szabványossági mérési jegyzőkönyvek megléte és megfelelősége

A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv a következő szabványok szerint történik:

  • Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat: Msz 60364
  • Villámvédelmi mérés: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet [Msz 274]
  • Szabványossági (beüzemelési, első) felülvizsgálat: Msz 60364
  • Kéziszerszámok szigetelésmérése, felülvizsgálata: Msz 60364, Msz 4851
  • Kábel és vezetékhálózatok szigetelés-mérése: Msz 60364, Msz 13207, Msz 4851
  • Nagyfeszültségű, középfeszültségű érintésvédelem: Msz 172/2, Msz 1610

A szabványossági felülvizsgálatokról a Villamossági felülvizsgálatoknál többet is megtudhat.

Villamossági felülvizsgálatok

Minden új, vagy beüzemelés előtt álló létesítményben a villamos berendezés átadásához szükség van a villamosbiztonságot elősegítő, hatóságilag elvárt, kötelező szabványossági felülvizsgálatra.

A felülvizsgálatok célja villamos berendezések meghibásodásából, szakszerűtlen szerelésből, kezelésből eredő áramütéses balesetek, tűzesetek és balesetek megelőzése.

Szabványossági felülvizsgálatok:

  • Érintésvédelmi felülvizsgálat
  • Villámvédelmi felülvizsgálat
  • Tűzvédelmi felülvizsgálat

A szabványossági felülvizsgálatokat megfelelően dokumentálni kell, rendeletben meghatározott szabványok szerinti jegyzőkönyvben.

A villamossági felülvizsgálatokról bővebben itt tájékozódhat.

Munkavédelmi oktatási napló

A biztonságos munkavégzés feltételeinek elsajátítása érdekében a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvényben foglaltaknak megfelelően minden munkavállaló számára munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani, kötelező jelleggel.

Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható!

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével oktatási naplóban rögzíteni kell, és az oktatott dolgozókkal alá kell íratni.

A naplóban rögzíteni kell az oktatott dolgozó nevét, munkakörét, az oktatás idejét, az oktató nevét, képzettségét, az oktatás jellegét, indokát, stb.

A munkavédelmi oktatásokról bővebben itt olvashat.

Munkabaleseti napló

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek.

A munkabaleseteket be kell vezetni a szervezeti egységek baleseti nyilvántartásába (régebbi nevén baleseti napló).

Itt olvashat bővebben a munkabalesetekről.

Munkabalesetek nyilvántartása

A munkáltató minden munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni.

A munkabaleseti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

  • a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát;
  • a sérült személyes adatait (név, születési hely és időpont, anyja neve, TAJ-száma, lakcíme)
  • a sérült munkakörét
  • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását
  • a sérült ellátására tett intézkedést
  • annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.

A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.

Itt olvashat bővebben a munkabalesetekről.

Munkabaleseti jegyzőkönyv

A munkáltatónak által kijelölt (vagy foglalkoztatott, megbízott) személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet.

A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket „munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet lefolytatni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Több sérült esetén a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani.

A munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a beküldési határidőt követően megállapított időtartamát a „módosító munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben kell rögzíteni.

A munkáltatónak - írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel - kell kitöltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv valamennyi szöveges választ igénylő rovatát. Az 56-83., 85-88. és a 93-95. kódnégyzeteket, a felügyelői észrevétel, intézkedés, záradék rovatokat az illetékesfelügyelet (OMMF területi felügyelősége, MBH területi bányakapitánysága) tölti ki.

Az 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet értelmében 2013. január elsejétől bekövetkező munkabalesetekre új munkabaleseti jegyzőkönyvet kell alkalmazni!

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:

  • a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának
  • a halált, illetve a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének
  • külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának
  • a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.

Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

A munkahelyi balesetekről a Munkabalesetek kivizsgálása menüpontunkban tájékozódhat.

Foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való szerződés

A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően a törvényben előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani (egy fő munkavállaló esetén is).

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról kormányrendelet intézkedik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás szabályok szerinti biztosítását az OMMF ellenőrzi.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak elsősorban preventív, megelőző szerepe van. Feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkavédelemről szóló törvény alapján - többek között - részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.

A Foglalkozás-egészségügyi szolgálatról itt többet megtudhat.

Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje

A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, továbbá azokat a munkaköröket, amelyekben a 33/1998. (VI. 24.) NM számú rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt nem foglalkoztathatók a nők, a fiatalkorúak, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek. A szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét.

A munkáltató a rendelet 14. számú mellékletében megjelölt "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon küldi a dolgozót az előzetes, az időszakos, a soron kívüli, illetve a záróvizsgálatra.

A munkaköri alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére közölnie kell mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyeket szükségesnek tart a véleményezéshez, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv nem hozhatja nyilvánosságra a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat. Ha a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv a helyszínen kíván tájékozódni a munkahelyi körülményekről, a munkáltatónak ezt lehetővé kell tennie.

Az a munkavállaló, aki nem vett részt az alkalmassági vizsgálaton vagy alkalmatlan minősítést kapott, nem foglalkoztatható az adott munkakörben, munkaterületen, nem vehet részt szakmai képzésben.

Itt olvashat a Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendjéről.

SEO Stats powered by MyPagerank.Net

Oldaltérkép