Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szolgáltatás - BSZ Stúdió
Munkavédelem

Munkavédelmi szolgáltatások kedvező feltételekkel

Békés, Csongrád és Bács-Kiskun

megyében

BSZ Stúdió

Orosháza

Kémiai kockázatértékelés

Azon munkahelyeken, ahol a munkavégzés során vegyi anyag felhasználás fordul elő, (akár a takarítás, tisztítás, fertőtlenítés során) a 2000. évi kémiai biztonságról szóló törvény értelmében a kémiai kockázatértékelés elvégzése kötelező.

A kémiai kockázatértékelés/becslés során a munkavállalókat érő, a kémiai anyagok/keverékek által okozott expozíciót vizsgálják.

A biztonsági adatlapok megléte nem kémiai kockázatbecslés és ezt a hatóságok nem fogadják el!

A kémiai kockázatértékelés elvégzését törvény írja elő.

A kémiai kockázatbecslés jogszabályi háttere:

  • 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • 2000.évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
  • 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a Munkahelyek kémiai biztonságáról
  • 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
  • Biztonsági adatlap

A törvény szerint a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.

A veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel történő munkavégzés előtt kémiai kockázatértékelést kell készíteni a munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, az egyéni vállalkozónak, és az egyedül tevékenységet végzőnek, a felhasznált anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok, és a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok felhasználóinál elvégzett levegőtisztasági mérés alapján.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény kimondja, hogy a veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel.

A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.

A kémiai kockázatértékelés munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység (tehát munkavédelmi szakértő és az üzemorvos közreműködésére is szükség van).

A kémiai kockázatértékelésben meg kell határozni a veszélyes készítmény veszélyes összetevőinek fajtáit és mértékét, majd értékelni kell, hogy milyen koncentrációban van jelen a munkaterületen.

A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

  • a veszély azonosítása
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése
  • az expozíció becslése
  • a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A szakszerű kémiai kockázatbecslés során az alábbiak elemzésére és leszabályozására is kitérnek:

  • Veszélyes anyag felhasználással járó munkafolyamatok elemzése
  • Felhasznált veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjaink részletes elemzése
  • Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok, elsősegélynyújtás, egyéni védőeszköz juttatás, oktatások, stb. szabályozásának áttekintése, esetleges módosítása
  • Munkafolyamatok/munkakörök kockázat szerinti besorolása
  • Hatékony kockázatkezelési intézkedések és azok rendszeres ellenőrzésének kidolgozása a minél alacsonyabb kockázati szint biztosításához és fenntartásához
  • Megfelelő kommunikációs és dokumentálási eljárások kidolgozása

A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni a törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes keverékkel tevékenységet végzőnek a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket kell kidolgoznia, a kockázatbecslés alapján megelőző intézkedéseket kell hogy foganatosítson.

A kockázatbecslést dokumentálni kell.

A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal a tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet szerint a munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól.

A kémiai kockázatértékeléshez nélkülözhetetlen a vegyszer, veszélyes anyag gyártója vagy forgalmazója által biztosított magyar nyelvű biztonsági adatlap.

 

SEO Stats powered by MyPagerank.Net

Oldaltérkép