Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szolgáltatás - BSZ Stúdió
Munkavédelem

Munkavédelmi szolgáltatások kedvező feltételekkel

Békés, Csongrád és Bács-Kiskun

megyében

BSZ Stúdió

Orosháza

Villamossági felülvizsgálat

Minden új, vagy beüzemelés előtt álló létesítményben a villamos berendezés átadásához szükség van a villamos hálózat, villamos berendezések vizsgálatára, szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvekre.

 

Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat

A tűzvédelmi felülvizsgálat (Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálat) alapvető célja a villamos berendezések meghibásodásából, szakszerűtlen szerelésből, kezelésből adódó tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése, tűzesetek és balesetek megelőzése.

Ezen túlmenően a tűzveszélyt ugyan nem, de balesetveszélyt okozó villamos berendezések kiszűrése.

A felülvizsgálatok menetét és szükségességét, valamint a felülvizsgálatok végzésének gyakoriságát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) határozza meg.

A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát

  • az ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként,
  • a ,,C-D-E'' tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni.

A 2011. október 6. előtt készült "D" és"E" tűzveszélyességi helyiségben készült felülvizsgálatok minősítő iratának érvényessége 9 év marad. A rendelet visszamenőleg nem módosítja azokat.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának alapvető szempontjai

  • A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a villamos berendezést?
  • Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné?
  • Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga (állapota) olyan mértékben, amely már veszélyt jelent?

A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv az Msz 60364 sz.szabvány [Msz 1600.sz. szabványsorozat], valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírásai szerint készül.

A felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének felelőssége. Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére, ill. elvégeztetésére is.

 

 

Érintésvédelmi felülvizsgálat

Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyekkel villamos gépek készülékek, berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamilyen meghibásodás miatt feszültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú részének ember által történő érintésből származó villamos balesetek megelőzhetők.

A szakmai köznyelv a közvetetett érintés elleni védelmet nevezi röviden érintésvédelemnek.

A közvetett érintés elleni védelem azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg.

A közvetlen érintés elleni védelem pedig az aktív (üzemszerűen feszültség alatt álló) részek megérintését akadályozza meg.

Minden villamos berendezést érintésvédelemmel kell ellátni. Ez azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek megakadályozzák, hogy a berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló része meghibásodás miatt feszültség alá kerüljön, és ezzel az azt kezelő, érintő személyt áramütésnek tegye ki.

Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelmére szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.

Az áramütés a villamos áramkörnek az emberi testen át való záródását, és az áram élettani hatásai miatti egészségkárosodást, halált jelent. Az áramütés súlyosságát több tényező befolyásolja, előre pontosan meghatározni nem lehet.

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat során a berendezések érintésvédelmének hatásosságát ellenőrizzük. Az érintésvédelmi felülvizsgálat segítségével elkerülhetők az elektromos hiba által okozott vagyoni kárral járó balesetek, áramütés, tűzeset kockázata, ha az érintésvédelmi felülvizsgálat illetve a villamos tűzvédelmi felülvizsgálat megfelelő rendszerességgel történik.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének gyakoriságát az MSZ 2364-610 szabvány és a 22/2005 (XII.21.) FFM rendelet határozza meg. -

  • villamos kéziszerszámok: évente
  • kommunális létesítmények és lakóépületek, nyaralók, illetve a 30 kW-nál nem nagyobb névleges csatlakozási teljesítményű ipari és kereskedelmi létesítmények villamos berendezései: 6 évente
  • minden más helyen: 3 évente

A felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének felelőssége.

Minden új létesítmény villamos berendezéseit üzembe helyezés előtt felül kell vizsgálni, továbbá minden 25 A-nél nagyobb névleges áramerősségű áramkör bővítésekor a bővítéssel érintett részt.

A vizsgálatok menete

  • szemrevételezés
  • helyszíni mérések
  • minősítő irat elkészítése

A minősítő irat tartalmazza

  • a helyszíni mérés eredményeit
  • a mért berendezések minősítését
  • a minősítés érvényességét

A minősítő irat érvényességi ideje naptári évre vonatkozik, tehát az érvényesség utolsó évének december 31. napjáig.

A vizsgálatok elvégeztetése ipari és kereskedelmi létesítmények esetén kötelező, de magánépületek, lakások esetében is ajánlott.

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.

Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

  • áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel
  • kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel
  • a Kommunális- és lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel
  • egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

 

 

Villámvédelmi felülvizsgálat

A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen.

Jelenleg a villámvédelem műszaki követelményeit szabványok és rendeletek írják elő, az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani.

Az épületeket és építményeket a várható veszély nagysága alapján a következő csoportok szerint kell besorolni: rendeltetés, magasság és környezet, a tető szerkezete és anyaga, a falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, és a másodlagos hatásokkal szembeni érzékenység.

Magát a villámvédelmet két csoportra oszthatjuk: külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli a villámcsapás által közvetlenül előidézett nagyobb károkat, a belső villámvédelem a másodlagos hatásból (túlfeszültség) eredő károk ellen véd.

Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül.

A villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata még nem tekinthető megoldottnak, hiszen a rossz villámhárító nem villámhárító!

Amikor villámcsapás éri a villámhárítót, az nagy áramot vezet le a földbe. Ettől a szakszerűen tervezett és kivitelezett villámhárító, illetve a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, rosszabb és szerencsére ritkább esetben elektromos zárlatot, esetleg tüzet okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt.

A villámhárító berendezést először az elkészülte után, átadás előtt kell ellenőrizni. Ezután ismételt felülvizsgálatokat kell végezni a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet szerint.

Ez kiterjed a felfogó rendszer, levezető rendszer, földelő rendszer és túlfeszültség védelem ellenőrzésére.

A vizsgálat gyakorisága a létesítmény tűzvédelmi osztályba sorolásához van kötve. Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet rendelet határozza meg.

Eszerint:

Meglévő épületeknél:

Az épületet a létesítéskor érvényben lévő szabványt, rendeletet (MSZ 274, 2/2002 BM, 9/2008 ÖTM rendelet) kell figyelembe venni, és az alapján kell felülvizsgálni valamint minősíteni.

  • a „C”, „D” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként
  • egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként
  • a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja
  • sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

Új épületeknél

Azon épületek, melyek engedélyezési terve 2011. október 6. utáni a villámvédelmet az MSZ EN 62 305 szabvány norma szerint kell tervezni, kivitelezni és felülvizsgálni.

A felülvizsgálat gyakorisága:

  • LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,
  • egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott villámvédelem megfelel-e az előírásnak, mik a hibák és hogyan kell azokat kijavítani.

A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.

 

SEO Stats powered by MyPagerank.Net

Oldaltérkép